Transzferár-nyilvántartás – a kötelezettek köre, dokumentációk tartalma és a bírságok

A kapcsolt vállalkozással bíró adózónak azt kell első sorban megvizsgálnia, hogy a főbb mutatói alapján kötelezett-e transzferár nyilvántartás készítésére is, vagy elegendő az alapvető transzferár szabályokat alkalmaznia.

Alapvetőnek tekinthetők a transzferár szabályok, ha a kötelezettség csak a bejelentésre, valamint az adóalap korrekciós kötelezettségre terjed ki. Valamennyi kapcsolt vállalkozással bíró adózónak kötelezettsége, hogy az első szerződéskötést követő 15 napon belül bejelentse az adóhivatalnak kapcsolt vállalkozása nevét. Fontos ezt akkor is megtenni, ha a megkötött szerződésre adóévben nem történik teljesítés.

KI MENTESÜL A TRANSZFERÁR-NYILVÁNTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL?

Fontos megjegyezni, hogy ezen vállalkozásoknak is szükséges vezetni valamilyen fajta nyilvántartást, a könnyítés, hogy a transzferáraikat nem a 32/2017. NGM rendelet szerint előírt transzferár nyilvántartás formájában kell vezetniük.

A mentesülés esetei taxatíve kerültek felsorolásra:

• mentesül a kisvállalkozásnak minősülő társaság, a közhasznú nonprofit társaság, az állami többségi befolyás alatt álló társaság.
• az ügylet típusát érintően valósulhat még meg mentesülés, így például nem kell szerepeltetni a nyilvántartásban a magánszeméllyel kötött szerződést, költségátterhelést megvalósító ügyletet, a szokásos piaci áron és összevontan 50 millió forintot nem meghaladó ügyletet.

 A TRANSZFERÁR-DOKUMENTÁCIÓ TARTALMI ELEMEI

Magyaroroszágon a transzferár-dokumentációs kötelezettséget a 332/207. NGM rendelet tartalmazza, mely szerint a transzferár -nyilvántartás két fő elemből áll:

• fődokumentum (Master File): amely cégcsoport szintű információkat tartalmaz
• helyi dokumentum (Local File): ez cégspecifikus információkat tartalmaz a helyi vállalkozások működéséről

A nyilvántartás minden adóévre teljeskörűen el kell készíteni, nem elég azt évről – évre kiegészíteni.

A fődokumentum tartalma

A fődokumentum célja a vállalatcsoport stratégiájának és általános operatív működésének átfogó bemutatása.

A 32/2017. NGM rendelet szerint a fődokumentumnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

• A szervezeti felépítést illetően a csoport jogi és tulajdonosi struktúráját, valamint a szervezetek földrajzi elhelyezkedését szemléltető ábrát.
• A csoport bemutatását illetően:
  • az üzleti eredmény mozgatórugóit;
  • Az üzleti eredmény mozgatórugóit illetően azon belső és külső tényezőket kell felsorolni csoport szinten, amelyek leginkább hatással vannak a csoport vállalkozási tevékenységének eredményére.
  • a csoport öt legnagyobb termékéhez és szolgáltatásához, továbbá a csoport forgalmának 5 százalékát meghaladó forgalmú termékéhez és szolgáltatásához tartozó ellátási lánc bemutatását árbevétel szerint;
  • a csoport tagjai közötti, jelentős szolgáltatási megállapodásokról szóló listát és a megállapodások rövid leírását.
  • tömör funkcionális elemzést, amely bemutatja az egyes csoporton belüli szereplők értékteremtéshez való hozzájárulását
  • az üzleti évben megvalósult jelentős üzleti átszervezésekhez, felvásárlásokhoz (akvizíciókhoz) és üzletágak értékesítéséhez kapcsolódó tranzakciók bemutatását;
• a csoport immateriális javait illetően
  • csoport immateriális javak fejlesztését, tulajdonlását
  • legfontosabb kutatási szolgáltatási és licenc-megállapodásokat;
  • a csoport transzferár-megállapítási politikájának általános bemutatását a kutatás-fejlesztési és az immateriális jószágok vonatkozásában;
• a csoport csoporton belüli pénzügyi tevékenységeit illetően:
  • a csoport finanszírozásának általános bemutatását
• a csoport pénzügyi és adózási helyzetét
• a fődokumentum elkészítésének időpontját.

A helyi dokumentum tartalma

A helyi dokumentum célja az adózó és a vele kapcsolt viszonyban álló vállalkozások szerződéseinek, ellenőrzött ügyleteinek a bemutatása.

A helyi dokumentum két részből áll:

• Egyrészről a vállalkozás bemutatása, részvétele a szervezeti struktúrában, a döntési láncolatban, az értékláncban.
• A második részében ügyletenként kell kimutatni a jellemző szokásos piaci árat a kötelezően alkalmazandó módszerek egyikével. Az ügyletben résztvevő kapcsolt feleket részletesen be kell mutatni, az ügyletekhez kapcsolódó szerződések, azok valamennyi módosítása a nyilvántartás részét képezi, kötelezően csatolandó.

A TP dokumentáció készítésének határideje a Társasági adóbevallás benyújtásának a határideje.

A KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOKAT ÉRINTŐ LEGFONTOSABB BÍRSÁGOK

• Kapcsolt vállalkozás bejelentésének elmulasztása esetén (első szerződéskötést követő 15 napon belül, kapcsolt viszony megszűnését követő 15 napon belül, készpénzszolgáltatást követő 15 napon belül): elmulasztott bejelentésenként 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság
• Szokásos piaci ár elvének megsértése esetén (szokásos piaci ártól eltérő ár alkalmazása a kapcsolt vállalkozásokkal): Ilyenkor a társasági adó / helyi iparűzési adó / innovációs járulék stb. adóalap módosításának elmulasztása miatt adóhiány keletkezik (szokásos piaci ár és alkalmazott ár különbözete).  Ez az adóhiány minimum 50 százalékától maximum 200 százalékáig terjedő adóbírságot eredményezhet. Továbbá a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi kamatfizetendő.
• Transzferár-nyilvántartás készítési kötelezettség elmulasztása, Transzferár-nyilvántartás hiányos elkészítése esetén nyilvántartásonként felmerülhet:
  – 2 millió forintig terjedő mulasztási bírság (első mulasztás esetén),
  – 4 millió forintig terjedő mulasztási bírság (ismételt mulasztás esetén),
  – 8 millió forintig terjedő mulasztási bírság (további ismételt mulasztás esetén)
• Country-by-Country report készítési/bejelentési kötelezettség elmulasztása, határidőn túli teljesítése esetén 20 millió forintig terjedő mulasztási bírság lehetséges / jelentéskészítés vagy bejelentés.

Reméljük hasznosnak találta összefoglalónkat. Ha segítségre van szüksége a transzferár-dokumentáció elkészítésében, keresse bizalommal a BPION tanácsadóit!

Olvasson tovább blogunkon!

Csoportos adózás a társasági adóban

Könyvelés és adózás

Kapcsolat: