Táppénz nélkül nyaralás után – augusztusi rendeletmódosítás COVID-19 miatti karantén esetén

KERESŐKÉPTELENSÉG FOGALMA – EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS ELLÁTÁSAIRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY 

Az egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény (Ebtv.)¹ alapján keresőképtelen, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy aki közegészségügyi okból hatósági elkülönítés alatt áll, továbbá aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.

KIVÉTELSZABÁLY – KINEK NEM JÁR A TÁPPÉNZ A HATÓSÁGI ELKÜLÖNÍTÉS ALATT?

Az augusztus 13-tól hatályos rendelet egy kivételszabályt fogalmaz meg, az alábbiak szerint:

„Az a biztosított, aki részére magánútlevéllel, valamint egyéb úti okmánnyal végrehajtott, nem hivatalos célú kevésbé súlyos vagy súlyos fertőzöttségi mértékű országból Magyarország területére történő beutazáskor hatósági házi karantént rendeltek el, nem minősül keresőképtelennek”.

Ez azt jelenti, hogy a hatósági elkülönítés miatt, akik az érintett (sárga vagy piros jelzésű) fertőzöttségi országban történő nyaralásból térnek haza, elrendelt hatósági karanténra tekintettel nem kaphatnak táppénzt, hiszen a keresőképtelenség nem áll fenn a rendelet szerint.

A rendelet sok kérdést vet fel szakmai fórumokon is, mivel az Ebtv. magasabb rendű jogszabály, mint a rendelet, ami jelenleg ellentmondásban van a törvény rendelkezésével.

Azon munkavállalók, akik most az érintett országokból hazatérve kerülnek hatósági házi karantén alá, orvosi igazolást erre tekintettel már nem fognak kapni. Szerencsések azok a munkavállalók, akiknél adottak a feltételek az otthoni munkavégzéshez, hiszen a nyaralás után így home office-ban tudja folytatni a munkát, nem lesz keresetkiesés az új rendelkezés miatt.

Nézzük meg, hogy mit tehetnek azok a kevésbé szerencsések, akiknél az otthoni munkavégzés feltételei nem megoldottak és táppénzre sem lesznek jogosultak, mivel nem minősülnek keresőképtelennek:

+ Ha rendelkezik még szabadsággal a munkavállaló és a munkáltató is hozzájárul, akkor a kieső időtartamra kérhet további szabadságot, melyre távolléti díj jár.
+ Ha már elfogyott a szabadság, fizetés nélküli szabadságot kérhet, bár így szünetel a biztosítottsága, egészségügyi szolgáltatási hozzájárulást kell fizetnie. Erről szóló korábbi összefoglalónkat itt megtalálják.
+ Ha más okból keresőképtelenség áll fent (pl. egyéb betegség miatt), akkor keresőképtelen állományba veszik, így jogosult lehet betegszabadságra, táppénzre.
+ Akik több havi munkaidőkeretben dolgoznak és a munkáltató tudja a beosztást úgy módosítani, hogy a házi karantén ideje alatt nem kerül beosztásra, pihenőidőt ad ki, ők erre az időre is bért kaphatnak.

Továbbra is keresőképtelennek minősül, akinek nem a fentiekben említett új rendelkezés kapcsán rendelik el a hatósági házi karantént. Ez esetben táppénz szabályok szerint történik a járandóság megállapítása.

„7”-ES KÓD – KERESŐKÉPTELENSÉG KÖZEGÉSZSÉGÜGYI OKBÓL

A közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés esetén a keresőképtelenséget az orvos „7”-es kóddal igazolja.

„7”-es kódos keresőképtelenség esetén betegszabadság nem jár, a keresőképtelenség első napjától táppénz megállapítására és folyósítására kerülhet sor, ha a jogosultsági feltételek fennállnak.

„7”-es kódos keresőképtelenség esetén a foglalkoztatót táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli.

Reméljük hasznosnak találja összefoglalónkat. További bérszámfejtéssel kapcsolatos szakmai cikkeinket olvassa el itt!

¹Ebtv. – 1997. évi LXXXIII. törvény 44. § g)

Kapcsolat: