Számviteli beszámoló közzététel: mire számíthatunk, ha nem teszünk eleget közzétételi kötelezettségünknek?

Már javában zajlanak az éves zárási feladatok, igen sok feladat vár még a könyvelőkre, most nézzük át, milyen teendőink is vannak az elkészült számviteli beszámolóval.

Az elkészült beszámolót a számvitelről szóló törvény 154. §-a értelmében minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó köteles letétbe helyezni és közzétenni. 

Először is tekintsük át ennek a határidejét! A számviteli beszámolót az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell közzétenni, míg az összevont (konszolidált) éves beszámolót az üzleti év mérlegfordulónapját követő hatodik hónap utolsó napjáig.

Hol és ki jogosult beküldeni a számviteli  beszámolót? 2018. január 1-jétől valamennyi gazdálkodó szervezetnek rendelkeznie kell elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőséggel, beszámolóját pedig az Online Beszámoló- és Űrlapkitöltő Rendszeren keresztül az a személy tudja beküldeni, aki az adott cég tárhelyén kapcsolattartóként vagy ügykezelői jogosultsággal rendelkezik. Az elektronikus úton való megküldéssel a cég eleget tesz a letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségének és nem kell a beszámolót külön az illetékes cégbírósághoz is benyújtani.

Mit kell elektronikusan feltölteni? Egy elektronikus űrlap töltendő fel, melynek része a mérleg és eredménykimutatás, ezen kívül csatolni szükséges a következő dokumentumokat is: kiegészítő melléklet, független könyvvizsgálói záradék vagy a záradék elutasításáról szóló jelentés (amennyiben kötelező a könyvvizsgálat, vagy a vállalkozás választotta azt), illetve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat. Az üzleti jelentés nem képzi a beszámoló részét, ezért azt nem kell közzétenni, letétbe helyezni a beszámolóval. Ha bármelyik csatolmány hiányzik, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a közzétételi kötelezettség nincs teljesítve.

Papír alapú számviteli beszámoló: Ne felejtsük el, ha a vállalkozás a beszámolóról papír alapú okirat alapján határozott, úgy a papír alapú beszámoló egy eredeti példányát – annak elfogadásától számított tíz évig – meg kell őrzi, amely bizonyítja, hogy az elektronikusan megküldött beszámoló megegyezik a jóváhagyott beszámolóval.

Milyen szankcióra számíthat a vállalkozás, ha nem teljesíti a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségét a vállalkozás? A számvitelről szóló törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének elmulasztásához egy „kétlépcsős” mulasztási bírság-szankció kapcsolódik, amely szükségszerűen megelőzi az adószám törlését és a cég törvényességi vizsgálatának kezdeményezését. Az adóhatóság már a céginformációs szolgálat kötelezettség elmulasztásáról szóló értesítésének beérkezését követően felhívja az adózót a mulasztás 30 napon belüli pótlására. Ha az adózó a felhívásban megadott határidőben nem teljesít, akkor az adóhatóság újabb határidő kitűzésével 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki. Ha az adózó ezt követően sem pótolja mulasztását, akkor az Adó- és Vámhivatal törli az adószámát.

A számviteli beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének késedelmes teljesítése, illetve elmulasztása komoly következményekkel járhat, ezért érdemes időben felkészülni, hogy elkerüljük az adóhatósági szankciót és az adószám törlést.

Az év végi zárással kapcsolatban további hasznos információkat talál még a társasági adó és elhatárolt veszteség számításáról, valamint a csoportos társasági adóalanyiságról szóló cikkünkben.

Kapcsolat: