Az online számla adatszolgáltatással összefüggő legfontosabb változásokat 3 dátumhoz köthetjük:
2020. március 24-i módosítás értelmében 2020. Július 1. (eredetileg 2020. Április 1.)– új online számla adat reporting struktúra alkalmazása: Jelentési kötelezettség a beföldi adóalanyok minimum 100 ezer Ft ÁFA tartalommal bíró, B2B tranzakcióira vonatkozóan.
2020. Július 1. – Jelentési kötelezettség kiterjesztése minden belföldi adóalany közötti B2B ügyletekre és a fordított adózású, valamint az áfamentes ügyletekre is. Ekkor már eltörlik az értékhatárt és a 100 ezer Ft alatti ÁFA esetén is szükséges a számlákat lejelenteni.
2021. Január 1. – Jelentési kötelesség kiterjesztése minden B2B tranzakció és B2C tranzakcióra, amely a magyar számlázási joghatóság alá esik.
És akkor lássuk a részleteket!
Milyen technikai változást hoz a NAV 2.0 verziója?
- Legfontosabb változás, hogy a vállalkozás által beküldött számlákon túl, az adott vállalkozás számára kiállított számlák is lekérdezhetővé válnak szoftveren keresztül. A számlák teljes körű lekérdezése nem csupán adatszolgáltatási célból használható, akár a bejövő számlák gépi feldolgozása is megvalósítható lehet.
- Egyes adatmezők hossza is megváltozott. Az irányítószám mező például elfogad már három karakter hosszúságot is, valamint szóköz és kötőjel is lehet benne. Így hatékonyabb a külföldi irányítószámok kezelése.
- A számla kiállításának dátuma az új adatszolgáltatási rendszerben módosító számlával nem lesz korrigálható.
- Az adatszolgáltatás sémájába bevezetésre került néhány opcionális elem is, melyet nem kötelező használni, ilyen például a kisadózó jelzése, időszaki elszámolás jelzése.További technikai változtatás, hogy kötelező mezővé válnak az adatszolgáltató vagy a számlázó program adatai
Jogszabályi változások az adatszolgáltatásban
- A nyomtatvány alapú számlatömbbel dolgozó vállalkozások számára komolyabb adminisztrációs terhet hoz majd magával a jogszabály változás. Amennyiben az 500 ezer forint áthárított adót nem éri el a számla összege, akkor 4 nap fog csupán a vállalkozás rendelkezésére állni, hogy az adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíteni tudja, a jelenlegi 5 nap helyett
- A végszámlák esetében is változik az adatszolgáltatási kötelezettség, ugyanis a jogszabály egyértelművé teszi, hogy csak az előleg összegével csökkentett értékről kell adatot szolgáltatni.
- Az adatszolgáltatási változások mellett számla adattartalmi változásokkal is kell számolni,a belföldi adóalanynak kibocsátott számla esetén minden esetben kötelező lesz a vevő adószámának feltüntetése.
- Az áfatörvény által definiált ésszerű határidő is – mely a számla kibocsátási kötelezettségre vonatkozik – megváltozik és a korábbi 15 nap helyett 8 nap alatt leszünk kötelesek kiállítani a számlákat.
- Egyes adómentes ügyletek is bekerülnek az adatszolgáltatási kötelezettség alá, így az eddig jellemzően számviteli bizonylatként megjelenő bizonylatok helyett számlát kell a vállalkozásnak használnia.
- Eltörlik a 100.000 forintos értékhatárt, ezért a jövőben minden belföldi adóalany részére kiállított számla – függetlenül annak adótartalmától – adatszolgáltatásra kötelezett lesz 2020. július 1-től
- 2021-től újabb kör kerül az adatszolgáltatási kör alá és már minden magyar számlázási szabályok alapján kiállított számláról adatot kell szolgáltatni..
- B2B és B2C tranzakciókra is kiterjed a szabály, a magánszemélyeknek kiállított számla is adatszolgáltatásra kötelezetté válik.
- Adatszolgáltatási kötelezettség alá fog tartozni a nem adóalany szervezetek (pl. alapítvány, egyesület, társasház) részére kiállított számla, a Közösségen belüli és kívüli értékesítés.
A számlázó szoftverek esetén a jövőben is szükség lesz jelenlegi magánszemély-adóalany elkülönítést alkalmazni számlázás esetén, mivel a magánszemélyek felé kiállított számlák esetén az adatszolgáltatási kötelezettség csak korlátozott lesz, mivel nem terjed majd ki a vevő nevére és címére..
A jogszabály ugyanakkor kizárólag a számlák esetében kötelezi a vállalkozásokat adatszolgáltatásra a jövőben is. A nyomtatvány alapú nyugta kibocsátásánál továbbra sem lesz adatszolgáltatási kötelezettség.
Előfordulhat, hogy a számlakiállításra kötelezett vállalkozás kiszervezi egy könyvelési szolgáltatóhoz a számláinak kiállítását, vagy önszámlázással a vevője állítja ki a számlát, akkor is a számlakiállításra kötelezett társaságnak, az értékesítőnek a felelőssége a megfelelő adatszolgáltatás.
Nemzetközi ERP rendszereket használó vállalatok esetében azonban sokszor problémát okoz az ERP rendszer összekötése a helyi könyvelő programmal vagy közvetlenül a NAV online számla rendszerével. Ennek technikai paraméterezése és fejlesztése komoly költségekkel járhat.
A BPiON azonban kifejlesztette a TAXapiON megoldását, mely szolgáltatás keretében egy igazán költséghatékony és szakmailag minden tekintetben helytálló jogszabályi megfelelést érnek el ügyfeleink. Magában foglalja a monitoring szolgáltatást, GDPR-nak megfelelő kommunikációs csatorna biztosítását, valamint egy professzionális IT és ÁFA támogatás.
Amennyiben többet szeretne megtudni a TAXapiON szolgáltatásunkról, keresse tanácsadóinkat a hello@bpion.com email címen!
