Az utóbbi években egyre nagyobb szerepet kap a környezettudatosság a közlekedésben is. Az elektromos gépkocsik terjedésével szükségszerűvé vált annak szabályozása, hogy a vállalkozások ezen gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatosan felmerülő költségeiket a nyilvántartásaikban el tudják számolni. A legfőbb kérdés az üzemanyag-elszámolás volt, a mai cikkünkben ennek szabályait ismertetjük.
Az elektromos autók típusai
A jelenleg forgalomban lévő elektromos autókat 3 csoportba oszthatjuk:
- Öntöltő hibrid: ezek a gépjárművek a hagyományos üzemű robbanómotor mellett egy kiegészítő funkciókat ellátó villanymotorral is rendelkezik. Az ilyen típusú autók külső áramforrásból nem tölthetők.
- Tölthető hibrid: ezek az autók árammal és robbanómotorral is működtethetők, ezáltal elektromos árammal és hagyományos üzemanyaggal is tölthetők
- Tisztán elektromos autó: ezekben az autókban csak villanymotor van, így csak elektromos árammal tölthetők.
Az elektromos gépjárművek töltése kapcsán felmerülő költségelszámolás szabályozása során az nehezítette a jogalkotók helyzetét, hogy a hagyományos üzemanyaggal szemben, itt nem lehetséges NAV-árat meghatározni. Gondoljunk csak bele, attól függően változik az elektromos áram, és így az elektromos töltés ára, hogy a gépkocsinkat nyilvános töltőállomáson, a munkahelyünkön vagy a saját lakóhelyünkön töltjük. Az alábbiakban bemutatjuk az üzemanyagköltség elszámolására vonatkozó szabályokat.
A hagyományos gépjárművek üzemanyagköltségének elszámolása
Kiküldetési rendelvény alapján, igazolás nélkül elszámolható a kifizető által saját gépjármű használat jogcímen kifizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvény szerinti kilométer-távolság, az üzemanyag-fogyasztási norma és a NAV ár alapján meghatározott üzemanyagár, valamint a 15Ft/km normaköltség alapján kifizetett összeg.
Az Szja tv a magánszemély vagy közeli hozzátartozója tulajdonában lévő, vagy ezen személyek által zárt végű pénzügyi lízingbe vett járművet tekinti saját személygépkocsinak.
A költségtérítés számításakor alkalmazott üzemanyagár a magánszemély választása szerint lehet a számla szerinti egységár vagy a NAV-ár. A döntést megelőzően mérlegelni kell, hogy a választott módszertől leghamarabb egy negyedév elteltével lehet eltérni.
Tisztán elektromos meghajtású és tölthető hibrid gépjárművek üzemanyagelszámolása
A tölthető hibridek üzemanyagelszámolása esetében, a járműbe épített belső égésű motor hengerűrtartalma alapján számított fogyasztási norma 70%-ának alapulvételével határozzuk meg a kifizethető összeget.
Ha a kifizető a magánszemélynek tölthető hibrid személygépkocsira tekintettel fizet költségtérítést, akkor az üzemanyagköltség igazolás nélkül elszámolható összege a kiküldetési rendelvényen feltüntetett kilométer-távolság, a megállapított fogyasztási norma és legfeljebb a NAV-ár szorzata.
Ezen elszámolás helyett alkalmazható a 15Ft/km általános személygépkocsi-normaköltség alapulvételével számított összeg is.
A tisztán elektromos meghajtású gépkocsik esetében, az igazolás nélkül elszámolható költség összege 3 liter/100 km 95-ös ólmozatlan motorbenzinnek és a NAV-árnak a szorzata, a kiküldetési rendelvényen feltüntetett kilométer távolságra vetítve.
A magánszemély dönthet úgyis, hogy számlával igazolja az üzemanyagvásárlásra vagy az elektromos töltésre fordított költséget. Ebben az esetben a figyelembe vett üzemanyag-mennyiség nem haladhatja meg a fogyasztási norma alapján számított mennyiséget. Fontos megjegyezni, hogy a számlával igazolt elektromos töltés esetében a futásteljesítményt nem kell figyelembe venni.
Öntöltő hibrid személygépkocsi üzemanyagelszámolása
Bár az öntöltő hibrid gépkocsik az elektromos autók közé tartoznak, mivel ezek külső áramforrásról nem tölthetőek, az üzemanyagelszámolásuk a hagyományos módszer alapján történik, vagyis a kiküldetési rendelvény szerinti kilométer-távolság, a fogyasztási norma és a NAV-ár szorzataként számoljuk ki az elszámolható költséget.
Az üzemanyaelszámolás után vizsgáljuk meg az elektromos töltés elszámolásának eseteit. Egyre több helyen találkoznunk elektromos töltőállomásokkal. Tölthetjük az autónkat egy bevásárlóközpont parkolójában, a munkahelyünkön, de akár a saját otthonunkban is. A kérdés csak az, hogy hogyan befolyásolja a magánszemély jövedelemszerzését a töltés helye.
Nyilvános töltőállomás használata
Kétségkívül – a költségelszámolás szempontjából nézve – ez a legegyszerűbb megoldás, hiszen itt a kifizető vagy a magánszemély nevére állítják ki a számlát, és ennek bemutatása ellenében kérhető a költség megtérítése.
Töltés a magánszemély otthonában
Ebben az esetben különbséget kell tenni aközött, hogy a magánszemély a saját vagy a kifizető tulajdonában álló gépjárművet tölti-e a saját otthonában.
Ha a magánszemély a személyes használatában lévő, ám a kifizetője tulajdonában lévő gépkocsit tölti, akkor részére a munkáltatója megtéríti az ezzel kapcsolatban felmerülő költségeket. Ez történhet olyan módon, hogy a kifizető egy almérőt szereltet fel a munkavállalója otthonában, és annak fogyasztását a szolgáltató egyenesen a kifizető részére számlázza. Tekintettel kell lenni azonban arra, hogy igazolni kell azt, hogy az áramot kizárólag a céges autó töltésére használták, mert ez a feltétele annak, hogy a magánszemélynél ne keletkezzen adófizetési kötelezettség.
Ez a juttatás munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítésnek minősül. Ha a munkavállaló igazolni tudja a céges jármű töltéséhez felhasznált áram mennyiségét, mert például rendelkezik hitelesített mérőberendezéssel, akkor az áram mennyisége, valamint a munkavállaló vagy közeli hozzátartozója nevére szóló számla szerinti elektromos áram egységár, valamint a többlethasználat miatti magasabb ár figyelembevételével meghatározott költségtérítésre jogosult.
Amennyiben a munkavállaló az előző bekezdés szerinti összeget kapja meg költségtérítésként, akkor annak összegét be kell állítani a kifizetés hónapjára vonatkozó járulékvallásba, valamint a magánszemély személyi jövedelemadó bevallásába is.
Ha a magánszemély a saját gépjárművét tölti az otthonában, amivel hivatali üzleti utazásra megy a kifizető érdekében, és a tételes költségelszámolást alkalmazza, akkor csak annak a költségnek a megtérítésére jogosult, ami az üzleti útra szolgáló töltés révén merült fel, és amit hitelesített mérővel tud igazolni.
A jármű töltése a kifizető telephelyén
A kifizető tulajdonában álló gépjárműveknek, a cég telephelyén történő töltése esetében nem kell vizsgálni, hogy a használat a kifizető érdekében vagy magáncélra történik-e.
Más szabályok érvényesek azonban a magánszemélyek saját járműveinek telephelyen belüli töltésére. Ha a kifizető nem tudja megállapítani, hogy mennyi volt az egyes magánszemélyek által felhasznált elektromos áram mennyisége, akkor a töltőállomás költségét egyes meghatározott juttatásként terheli adókötelezettség, vagyis az adóalap 1,18-szorosa után 15% személyi jövedelemadót és a13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni.
Ha pontosan megállapítható, hogy az egyes magánszemélyek mekkora mennyiségű áramot használtak fel az autójuk töltéséhez, akkor az adókötelezettség annak függvényében alakul, hogy a felmerült költség kapcsán van-e a munkavállalónak térítési kötelezettsége. Amennyiben a dolgozó a teljes összeget megtéríti, akkor nem keletkezik jövedelem, de ha csak részleges térítésre köteles, akkor a kifizetővel fennálló jogviszonyára vonatkozó szabályok szerint kell az ingyenes juttatás utáni adókötelezettségnek eleget tenni.
Kapcsolat:
