Mi is az a KIVA?

A kisvállalati adó egy egyszerűsített adónem, amely három adófajtát vált ki:

  • szociális hozzájárulási adó (SZOCHO)
  • szakképzési adó
  • társasági adó (TAO)

A KIVA mértéke 2021. január 1-től az adóalap 11 %-a. Az adóalap a személyi jellegű kifizetéseknek a tőke és osztalékműveletek egyenlegével növelt összege, módosítva pár további tétellel, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege.

 A kisvállalati adó előnyei

  • a vállalkozás nyereségét és a bértömegét azonos 11 %-s kulccsal adóztatja, ezáltal jobban ösztönöz a foglalkoztatásra és a béremelésre
  • a beruházásokkal kapcsolatos ösztönző tételek miatt kimondottan kedvez a gyorsan növekvő vállalkozásoknak adózási szempontból
  • az osztalékként ki nem fizetett, azaz a vállalkozásba visszaforgatott nyereség adómentes, csak a vállalkozásból kivont nyereség után kell adózni
  • ezenfelül koncepciója és adminisztrációja lényegesen egyszerűbb a társasági adónál.

Kinek érdemes „kiváznia”?

Összefoglalva, azon vállalkozások számára előnyös a kisvállalati adó szerinti adómegállapítás:

  • ahol sok az alkalmazott és ezek jellemzően szellemi foglalkozásúak,
  • ahol a személyi jellegű kifizetések meghaladják a vállalkozás nyereségét,
  • továbbá azon cégek részére, akik a növekedés érdekében visszaforgatják a nyereséget.

A kisvállalati adó választására jogosultak körét és a jogosultság egyéb feltételeit a 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról (továbbiakban Katv.) részletesen szabályozza.

villanykörteA kisvállalati adózás feltételei

A kisvállalati adóra való áttérés előtt a következőket szükséges vizsgálni:

  • az adózó működési formája alapján jogosult-e az adónem választására?
  • az átlagos statisztikai létszám (beleértve a kapcsolt vállalkozások állományi létszámadatait is) az áttérés adóévét megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt.
  • az adóévet megelőző adóévben az elszámolandó bevétel (a kapcsolt vállalkozásokkal együtt), illetve a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot.
  • az adózó adószámát az adóhatóság a megelőző két naptári évben jogerősen nem törölte
  • az adózó üzleti éve megegyezik-e a naptári évvel?
  • rendelkezik-e ellenőrzött külföldi társasággal?
  • a nettó finanszírozási költségek meghaladják-e a 939 810 000 forintos értékhatárt?

Újonnan alapuló adóalanyoknál a fenti feltételek közül csak a működési formát, az adózó üzleti évét és az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedését szükséges vizsgálni.

A kisvállalati adózásra való áttérés nem igényel speciális adóalap-módosító tételeket. Ha a vállalkozás úgy dönt, hogy a kisvállalati adó alanya szeretne lenni, választását az adóhatósághoz szükséges bejelentenie az adóalanyiság megkezdése előtti hónapban. Tehát, ha valaki január 1-től szeretné a kisvállalati adó szerint megállapítani az adóját, a bejelentési kötelezettségének előző év decemberében eleget kell tennie.

A kisvállalati adózásra való áttérés egyedi mérlegelést igényel, az áttérés azon vállalkozásoknak kimondottam javasolt, amelyeknél a személyi jellegű kifizetések jellemzően meghaladják a vállalkozás nyereségét, illetve amelyek jelentős fejlesztések végrehajtását tervezik. Ha az áttérésre vonatkozó döntésben támogatásra van szüksége, keresse a BPiON adószakértői csapatát! Segítünk a mérlegelésben, hogy ez az adózási forma valóban előnyös lenne-e társaságának.

 

További adózási és számviteli kérdésekben is állunk rendelkezésére, szemezgessen a blogunkon!