Iskolakezdési támogatás – Mire figyeljünk az adófizetési kötelezettség megállapításakor?

Bár a 2020/21-es tanévtől a diákok már teljesen ingyenesen kapják a tankönyveket, az iskolakezdés sok szülő számára így is jelentős anyagi terhet jelent. A tanévkezdés előtt cikkünkben összefoglaljuk, hogy milyen módon nyújthat iskolakezdési támogatást a munkáltató.

2019. januártól megszűnt az iskolakezdési támogatás kedvezményes adózása, adózását a juttatóval fennálló jogviszony alapján kell elbírálni.

Az iskolakezdési támogatás adható:

+ pénzben
+ vagy utalvány formájában. Ez utóbbi pedig jogviszony alapján adózó jövedelemként adóköteles, vagy csekély értékű ajándék formájában adható a jogszabályi feltételek teljesülése esetén.

ISKOLAKEZDÉSI TÁMOGATÁS PÉNZBELI JUTTATÁS FORMÁJÁBAN

Pénzben juttatott támogatásnál, munkaviszony esetén hasonlóan a munkabérhez, adó és járulékköteles jövedelemként adhatja a munkáltató. Így a bruttó juttatás munkavállalói oldalon 15% szja és 18,5% társadalombiztosítási járulékkal csökken, míg a munkáltatónak a juttatás bruttó értéke után 15,5% szociális hozzájárulási adót és 1,5% szakképzési hozzájárulást kell fizetnie.

ISKOLAKEZDÉSI TÁMOGATÁS UTALVÁNY / TERMÉSZETBENI JUTTATÁS FORMÁJÁBAN

Bérszámfejtési és HR folyamatátvilágítási (Due diligence) szolgáltatásaink során látjuk, hogy az utalvány / természetben adott támogatás speciális elszámolásával kapcsolatban nem minden esetben járnak el helyesen a munkáltatók/bérszámfejtők, így erre különösen szeretnénk felhívni a figyelmet.

Utalvány / természetben adott támogatás esetén (kivéve, ha csekély értékű juttatásként kerül elszámolásra), szintén a felek között fennálló jogviszony alapján keletkezik jövedelem a magánszemélynél. A juttatás után a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulékot, akkor is meg kell állapítani és be kell fizetni, ha annak levonására – bevétel hiányában – nincs lehetőség.

Ebben az esetben az Szja. törvény*¹ 46. § (6)-(7) alapján kell eljárni. A kifizető/munkáltató a vele jogviszonyban álló magánszemély helyett, a megállapított adóelőleget megfizeti, és a magánszeméllyel szembeni követelésként nyilvántartásba veszi. Az így nyilvántartásba vett személyi jövedelemadó követelés beszámítható a kifizetésre kerülő munkabérbe azzal, hogy az előírt követeléssel csökkentett nettó bérnem lehet kevesebb mint a havi minimálbér 50%-a. Amennyiben beszámításra nincs lehetőség, mert várhatóan az adóévben nem lesz pénzben teljesítendő kötelezettsége, amelyből a levonásra később lehetőség lenne, akkor az adóköteles bevételről kiállított igazoláson a kifizető feltünteti a le nem vont adóelőleg összegét is, és felhívja a magánszemély figyelmét arra, hogy az adóelőleg le nem vont részét köteles megfizetni. A kifizető az adóelőleg le nem vont részéről az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére.

Járulékok tekintetében a 2020. július 1-től hatályos Társadalombiztosítási törvény*² 77. § (4) bekezdése az irányadó. A foglalkoztató a foglalkoztatottnak minősülő biztosítottat terhelő társadalombiztosítási járulékot akkor is köteles bevallani és befizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges. A megelőlegezett társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztató a biztosítottal szemben fennálló követelésként veszi nyilvántartásba.

CSEKÉLY ÉRTÉKŰ AJÁNDÉK FORMÁJÁBAN AZ ALÁBBI FELTÉTELEKKEL ADHATÓ ISKOLAKEZDÉSI TÁMOGATÁS:

• évente egyszer a minimálbér 10% -át meg nem haladó mértékben, 2020. évben ez maximum 16.100 Ft-ot jelent,
• a juttató nevére szóló számla szükséges a vásárolt termékről,
• a csekély értékű ajándékokról nyilvántartási kötelezettsége van a juttatónak, melynek tartalmaznia kell, hogy ki kapta a juttatást.
• bárkinek adható, nem csak a munkavállaló, hanem házastársa vagy a gyermekei részére is nyújtható.

Csekély értékű juttatás adózása kedvezőbb, mint a pénzben történt kifizetés, az Szja törvény*¹ 70. § (6) bekezdés alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül, így a juttatás értékének 1,18-szorosa után 15% személyi jövedelemadó és 15,5% szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség keletkezik.

*¹  1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
*²  2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről

Amennyiben hasznosnak találta cikkünket és szívesen olvasna további bérszámfejtési és munkajogi témákban blogunkon, ajánljuk figyelmébe Bérszámfejtés & HR kategóriánk tartalmait.

Kapcsolat: