Az adótörvények módosítása mellett a 2021. évi adóváltozásokat tartalmazó Egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény (amely a Magyar Közlöny 2020. évi 261. számában jelent meg) néhány számviteli változást is tartalmaz. A változások nem jelentősek, inkább pontosító illetve más jogszabályokkal való harmonizálást biztosító jellegűek, melyekből a legfontosabbak az alábbiak:

1. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény 2019. október 1-jei előírása alapján egy cég a változásbejegyzési kérelemben – a tőkeleszállítás kivételével –meghatározhatja a cégadata változásának (így többek között a tőkeemelésnek) az időpontját, amely időpont határozza meg az adott tőketranzakció könyvviteli elszámolásának időpontját is. Ehhez igazodva 2019. év végével módosult a számviteli törvénynek a jegyzett tőke változásának könyvelési időpontjára vonatkozó előírása, azonban akkor nem változott a tőketartalék változásához kapcsolódó könyvelési időpontra vonatkozó előírás, amely ázsióval megvalósuló tőkeemelés esetén azonos időpontban kell, hogy megtörténjen a jegyzett tőke változásának könyvelésével. A jogalkotó a törvénymódosítással egyértelművé tette, hogy az ázsiós tőkeemeléshez kapcsolódóan a jegyzett tőke és a tőketartalék könyvelése ugyanabban az időpontban történjen meg.

2. A hitelezői érdekek védelme érdekében az átalakulással (egyesüléssel, szétválással) létrejövő gazdasági társaság jegyzett tőkéje a vagyonmérlegben olyan összegben kerüljön meghatározásra, amely ténylegesen a jogutód gazdasági társaság rendelkezésére áll. Ennek érdekében a törvénymódosítás előírja, hogy a lekötött tartalékban fedezetet kell teremteni az átalakulással közvetlenül összefüggően keletkező olyan adófizetési kötelezettségekre is, amelyek a jogutódot terhelik (például, ha kiválás során a kivált gazdasági társaság az eszközeit – nem kedvezményezett átalakulás esetén – felértékeli, akkor a kivált gazdasági társaságnak társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik, melyre a vagyonmérlegben lekötött tartalék képzésével fedezetet kell teremteni.

3. A számviteli törvény hatályos előírásai a törvénymódosítás előtt a különböző határértékek számításánál eltérő létszámfogalmakat (átlagos létszám, átlagos statisztikai létszám, átlagos állományi létszám) használt. Az egyértelmű jogértelmezés és alkalmazás érdekében a számviteli törvényben is indokolt egységesen az „átlagos létszám” fogalmat használni.

4. A számviteli törvény jelenlegi módosítása előtt minden gazdálkodóra vonatkozóan az éves beszámoló közzétételi kötelezettségét a beszámoló fordulónapját követő 5. hónap utolsó napjáig, az összevont (konszolidált) éves beszámoló közzétételi kötelezettségét a beszámoló fordulónapját követő 6. hónap utolsó napjáig írta elő. Ugyanakkor a tőzsdei kibocsátók közzétételi határideje a tőkepiaci törvény alapján a fordulónapot követő 4. hónap utolsó napja. Az azonos időpontú közzétételi előírások érdekében a számviteli törvény a tőzsdei kibocsátókra vonatkozóan egységesítette a közzétételi előírásokat.

5. Már a kihirdetés napján hatályos az a rendelkezés, hogy az elengedett osztalék kötelezettséget nem bevételeként, hanem eredménytartalékot növelő tételként kell elszámolni. A korábbi szabályok szerint az elengedett osztalék kötelezettség számviteli elszámolása azonos volt általában a kötelezettségek elengedésével, azaz azt bevételként kellett elszámolni. A módosított rendelkezés az osztalékkal kapcsolatos mozgásokat (kifizetés és elengedés) csak az eredménytartalékkal szemben rendezi azzal, hogy minden más kötelezettség elengedését az eredményben kell elszámolni.

6. A jövőben bővül az eredménykimutatásban nettó módon elszámolható tételek köre. Eddig csak az értékpapírok értékesítésének nyeresége vagy vesztesége volt elszámolhat nettó módon. A jövőben így kell elszámolni az immateriális javak és tárgyi eszközök értékesítését is (azaz a nyereségét egyéb bevételként, veszteségét egyéb ráfordításként). Ugyanígy kell eljárni az eredeti követelést engedményezőnél az átruházott (engedményezett) követelésnek az engedményes által elismert értékének és könyv szerinti értékének különbözetével is.

7. A gyakorlat egyértelműsítését szolgálja az a rendelkezés, amely szerint átalakuláskor a tulajdonosnál a megszűnt részesedés könyv szerinti értékének és a szerzett részesedés bekerülési értékének különbözetét az átalakulást követő nappal kell elszámolni.

Az ismertetett rendelkezések 2021. január 1-jétől lépnek hatályba, de a következők már a kihirdetést követő napon alkalmazhatók: átalakulással összefüggésben képzett eredménytartalék, ázsiós tőkeemeléskor a tőketartalék változása könyvelésének időpontja.

Reméljük hasznosnak találta cikkünket, olvasson tovább blogunkon adózási, számviteli témákban!