Fejlesztési tartalék szabályainak változása – A Korona vírus okozta gazdasági károk enyhítésére tett gazdasági intézkedések V.

A koronavírus világjárvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében a beruházások társasági adózási korlátjának enyhítésére született meg a 170/2020 Kormány rendelet, mely a beruházások ösztönzéséről, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosításáról rendelkezik.

A beruházások számának növekedését hívatott ösztönözni a fejlesztési tartalék szabályainak változása. A fejlesztési tartalék a társasági adó alapját csökkentő tételként ismert az adózásban, amely az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összeg.

A május 1-jén hatályba lépett előírás szerint az adóalapot csökkentő fejlesztési tartalék – az eddigiektől eltérően, amely az adózás előtti nyereség 50 százalékának megfelelő összegű képzést engedélyezett – elérheti az adózás előtti nyereség teljes összegét. Nem változott azonban a maximálisan képezhető összeg, amely 10 milliárd forint.

Az új szabályt első alkalommal az e rendelet hatálybalépésének napját magában foglaló adóévre, vagyis 2020-ra kell alkalmazni.

Választható azonban a 2019-ben kezdődő adóévre is a módosítás szerinti képzés, még akkor is, ha az adózó:
+ évre vonatkozóan már benyújtotta a társasági adóbevallását, és 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan elfogadott számviteli beszámolóval rendelkezik. Ekkor az éves társasági adóbevallást 2020. szeptember 30-áig kell önellenőrizni az Art. rendelkezéseinek megfelelően, és ezzel egyidejűleg az elfogadott számviteli beszámolót is ellenőrizni szükséges a számviteli ellenőrzés szabályai szerint, továbbá lekötött tartalékot kell képezni az eredménytartalék terhére.
+ még nem nyújtotta be a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan a társasági adóbevallását, de már elfogadott beszámolóval rendelkezik a hatályba lépés napján. Ebben az esetben is az elfogadott számviteli beszámolót szükséges ellenőrizni a számviteli ellenőrzés szabályai szerint és lekötött tartalékot kell képezni.

A fejlesztési tartalék képzésével csak az adóévben nyereséges adózó élhet, nem akadály azonban a negatív eredménytartalék, illetve az sem, ha az a képzéssel válik negatívvá. A fejlesztési tartalékot továbbiakban is a lekötése adóévét követő 4 adóévben tárgyi eszközzel kapcsolatban megvalósított beruházáshoz használhatja fel, figyelemmel a kivételekre. Felhasználható például lízingelt eszköz beruházásként elszámolt összegére vagy akár bérbe vett ingatlanon végzett beruházásra is.

Nem oldható fel továbbá a fejlesztési tartalék:
+ nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként kapott eszközzel;
+ térítés nélkül átvett eszközzel;
+ olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházás esetén, amely tárgyi eszközre nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés (például földterület, telek), vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést.

Amennyiben a fejlesztési tartalék a lekötés adóévét követő negyedik adóév végéig nem kerül feloldásra, akkor a késedelmi pótlékot eddig az időpontig kell felszámítani és a rá jutó adóval együtt kell megfizetni.

Reméljük tudtunk segíteni a változások nyomon követésében és értelmezésében. További kérdések esetén állunk rendelkezésére a hello@bpion.com email címen. 

Folyamatosan beszámolunk minden életbe lépő változásról, érdemes folyamatosan követni blogunkat. Olvassa el korábbi cikkeinket a témában itt!

Something needs to change book

Kapcsolat:

Tamás Kovács
MD Hungary,
Partner


Kapcsolódó tartalom