Életbe lép a járulékfizetés alsó határ számítása az új TB törvény szerint – Részmunkaidőben foglalkoztatók, figyelem!
09/2020
- Rafał Krajewski
ÚJ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI TÖRVÉNY
Július 1-től hatályos az új Társadalombiztosítási törvény, amely alapján munkaviszonyban álló biztosítottak esetében (6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben) meg kell fizetni legalább a minimálbér 30 százaléka után a járulékot.
Amennyiben:
+ a jogviszony hónap közben jön létre vagy szűnik meg,
+ vagy a biztosítási jogviszony csak törthónapban áll fenn,
+ vagy a biztosított táppénzben részesül,
a járulékfizetési alsó határt a naptári napokkal arányosan kell figyelembe venni, úgy, hogy 1 – 1 naptári napra a járulékalap harmincad részét vesszük alapul.
Július 14-i 168-as számú Magyar Közlönyben megjelent jogszabály módosítás alapján a járulékfizetési alsó határt 2020. szeptemberétől kezdődően kell alkalmazni.
A járulékfizetési alsó határ összege 2020-ban havi 48.300 Ft.
Ha a munkavállaló jövedelme (járulékalapja) részmunkaidő esetén nem éri el az alsó határt, a foglalkoztató akkor is köteles a különbözet után megfizetni a járulékot.
JÁRULÉK KALKULÁCIÓ – GYAKORLATI PÉLDA
Például heti minimum 12 órás munkaidő esetén, a munkavállaló munkabére csak a jogszabály szerinti kötelező minimálbér, azaz 48.300 Ft, így már eléri az arányos jövedelme a járulékfizetési alsó határ összegét, nem terheli plusz járulékfizetési kötelezettség a munkáltatót. Napi 2 órás (heti 10 óra) foglalkoztatás esetén még ki kell egészíteni a járulékfizetési alsó határig.
KIVÉTELEK ÉS SPECIÁLIS ESETEK A JÁRULÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG KAPCSÁN
A járulékfizetési alsó határára vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha:
+ a munkavállaló GYED-ben,
+ gyermekek otthongondozási díjában,
+ örökbefogadói díjban,
+ gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,
+ illetve a köznevelési intézményben, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerben tanulókra.
A járulékfizetési alsó határ után a járulékot akkor is meg kell fizetni, ha a munkavállaló más jogviszonyában megfizette a járulékot a járulékfizetési alsó határ után.
Mivel a tényleges jövedelem és a járulékfizetési alsó határ különbözete után fizetett társadalombiztosítási járulék nem a munkavállalót terheli, hanem a foglalkoztató fizetési kötelezettsége, így ennek terhére családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető.
A járulékfizetési alsó határt a szociális hozzájárulási adó esetében is figyelembe kell venni.
Reméljük hasznosnak találja összefoglalónkat. További bérszámfejtéssel kapcsolatos szakmai cikkeinket olvassa el itt!
Kapcsolat:
