Csoportos munkásszállítás áfa megítélése

Csoportos munkásszállítás áfa megítélése

CSOPORTOS MUNKÁSSZÁLLÍTÁS ÁFABELI MEGÍTÉLÉSE, AVAGY HOGYAN KEZELJÜK ÁFA SZEMPONTJÁBÓL AZ INGYENES DOLGOZÓI BUSZJÁRATOKAT?

A csoportos munkásszállítás áfabeli megítélésében mérföldkőnek számít Európai Bíróság Julius Fillibeck ügyében hozott C-258/95. számú határozata, melyben az ingyenes nyújtott személy szállítási szolgáltatás vállalkozásidegen jellegét vizsgálta a Bíróság. Az ügy tényállása szerint Julius Fillibeck 1980 és 1985 közt építőipari vállalkozást vezetett, ez időszak alatt a munkavállalókat folyamatosan elszállította az éppen aktuális munkavégzés helyére, az adóhivatal vélemény szerint ebben az esetben egy Fillibeck egy adóköteles szolgáltatás nyújtott a munkavállalók részére, annak ellenére, hogy a munkavállalók a szolgáltatásért térítést nem fizettek, munkabérükből levonás nem történt.

Európai Bíróság határozatában kimondta, hogy a munkáltató által a munkavállalók részére a munkába járáshoz biztosított szállítási szolgáltatás nem minősül ellenértékes ügyletnek, mivel az elvégzendő munka és a kapott munkabér független attól, hogy az alkalmazottak igénybe veszik-e a számukra biztosított szolgáltatást, így nem állapítható közvetlen kapcsolat az elvégzett munka és a biztosított személy szállítási szolgáltatás közt, következésképpen nem minősül ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnak a munkavállalók munkába szállítása.

Az európai kitekintés után vizsgáljuk meg az ügylet Magyarországi szabályozását is.

A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló kötelessége, hogy munkahelyén időben és munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenjen. A munkába járást a munkavállalónak magának kell megoldania, abban az esetben ha a munkáltató gondoskodik erről, ennek költségét – részben vagy egészben – indokolt a munkavállalóra áthárítania, mivel a munkaadó adóköteles bevételszerző tevékenysége általánosságban attól kezdve értelmezhető, hogy a munkavállaló a munkakezdésre már készen áll. Több szempontból sem szerencsés megkülönböztetni azt az esetet amikor a munkavállaló a munkabéréből fedezi a közlekedés költségeit, akár tömegközlekedési eszközre váltott jeggyel, bérlettel, akár olyan módon, hogy saját gépkocsival oldja meg a közlekedést, attól az esettől amikor a közlekedési szolgáltatást a munkaadó nyújtja ingyenes formában a munkavállalónak.

Alapesetben a munkáltató által a munkavállalónak térítésmentesen nyújtott közlekedési szolgáltatás nem a bevételszerző tevékenység része, ez alapján az Áfa törvény előírásai szerint a munkáltatónál ezzel kapcsolatban felmerült költséggel összefüggő általános forgalmi adó nem keletkeztet levonási jogot a munkaadónál.

Azonban, ha a munkáltató a munkavállalók szállításával kapcsolatban felmerült általános forgalmi adót levonta az Áfa törvény előírása szerint ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek keletkezik, tehát az ingyenes szolgáltatás után fizetendő általános forgalmi adó kötelezettsége lesz a cégnek, mely esetben az adó alapja a nyújtott szolgáltatás piaci ára.

Fontos tudnunk, hogy vannak olyan kivételes körülmények, amikor a munkavállalónak nincs lehetősége menetrendszerű tömegközlekedés igénybevételére speciális munkarendjére tekintettel, vagy a munkahely tömegközlekedéssel való nehéz vagy lehetetlen megközelíthetősége miatt, ebben az esetben a munkáltató érdeke, hogy a munkavállaló a munkakezdésre megjelenjen, így ezekben az esetekben a munkavégzés feltételeinek biztosítása érdekében történik a személyszállítás, tehát megállapítható, hogy a munkáltató rendeltetésszerű működését szolgálja a munkavállalók részére nyújtott közlekedési szolgáltatás biztosítása.

Mivel megállapítást nyert, hogy ezekben a kivételes esetekben a felmerült költségek a munkaadó bevételszerző tevékenységét szolgálják és az Áfa törvény tételesen nem nevesíti a paragrafusaiban, mint levonási korlátozás alá eső tételt, így a felmerült általános forgalmi adó levonásban helyezhető, ugyanakkor ez a tevékenység nem minősül az Áfa törvény szerinti szolgáltatásnak sem, mivel ebben az esetben a Társaság nem a munkavállalónak szolgáltat, hanem saját rendeltetésszerű működését biztosítja azáltal, hogy a munkavégzés feltételeit dolgozói részére biztosítja. A munkáltató által biztosított személyszállítás csak munkavégzés céljából vehető igénybe, egyéb előnyt a munkavállalóknak nem biztosít.

Ezt támasztja alá a 2001/87. és 2007/3. számú Adózási kérdések, amelyek megerősítik, hogy amennyiben más megfelelő közlekedési eszköz, mód csak nagy nehézségek árán érhető el a munkavállalók számára, a munkavállalók szállítása a munkáltató gazdasági tevékenysége érdekében szükséges

Kapcsolat:

Tamás Kovács
MD Hungary,
Partner


Kapcsolódó tartalom