Áttérés forintalapú könyvvezetésről euróalapú könyvvezetésre: mit érdemes tudni a döntés előtt?

Azon magyar vállalkozások számára, amelyek bevételeik és kiadásaik jelentős részét euróban realizálják, vagy euróban működő nemzetközi vállalatcsoporthoz tartoznak, érdemes lehet megfontolni a forint helyett euróban történő könyvvezetést.

A váltás mérsékelheti a forint és az euró árfolyammozgásainak hatását a számviteli eredményre. Emellett egyszerűbbé teszi a csoportszintű riportálást, és közelebb hozza a magyar társaság számviteli nyilvántartásait a vállalkozás tényleges gazdasági működéséhez.

A könyvvezetési pénznem megváltoztatása azonban alapos előkészítést igényel, és számos számviteli, társasági jogi, adózási és gyakorlati szempontot érint.

Mely vállalkozások számára lehet előnyös az euróalapú könyvvezetés?

Az euróalapú könyvvezetés főként azoknál a társaságoknál merülhet fel, amelyek működése jelentős mértékben euróalapú. Erre példa, ha a bevételek, a beszerzések vagy a finanszírozás nagy része euróban történik, vagy ha a magyar társaság olyan nemzetközi vállalatcsoport tagja, amelynek csoportszintű riportálási pénzneme az euró.

Ilyen esetekben a forintalapú könyvvezetés sok devizaátértékelést és árfolyamkülönbözetet eredményez. Az euróra váltás egyszerűsíti az adminisztrációt, a társaság pénzügyi kimutatásai pedig hívebben tükrözik a gazdasági működést.

Milyen feltételekkel lehet euróban vezetni a könyveket?

A magyar számviteli szabályok lehetővé teszik, hogy a vállalkozások, a vonatkozó feltételek teljesítése mellett, euróban vezessék könyveiket, és euróban készítsék el éves beszámolójukat.

A választott devizát többek között a társaság létesítő okiratában is rögzíteni kell. Az áttérés időpontját és a szükséges módosításokat ezért célszerű előre, a társaság könyvelőjével és jogi tanácsadójával összehangolva megtervezni.

Mi történik az áttéréskor?

Számviteli szempontból a könyvvezetési pénznem megváltoztatása külön zárási és nyitási folyamatot eredményez.

Az áttérés időpontjára, amely mérlegfordulónapnak minősül, a társaságnak az áttérés előtti pénznemben beszámolót kell készítenie. Az elfogadott beszámoló mérlegében szereplő tételeket ezt követően a Számviteli törvényben meghatározott szabályok szerint át kell számítani az új könyvvezetési pénznemre.

Forintról euróra váltáskor főszabály szerint az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyam reciprok értékét kell alkalmazni, az egyes mérlegtételekre vonatkozó speciális szabályok figyelembevételével.

Az átszámítás alapján a társaság az áttérés napjára külön mérleget készít az új pénznemben. Ezt a mérleget könyvvizsgálóval hitelesíttetni kell. A hitelesített áttérési mérleg adja az euróalapú könyvelés nyitó egyenlegeinek alapját.

Hogyan keletkezhet áttérési különbözet?

Az átszámítás során az egyes mérlegtételekre eltérő árfolyamszabályok vonatkoznak.

A Számviteli törvény egyes eszközökre, kötelezettségekre és saját tőkeelemekre speciális átszámítási szabályokat ír elő. A szabályok alkalmazása miatt az új pénznemben meghatározott eszközök és források értéke között eltérés keletkezhet. Ezt nevezzük áttérési különbözetnek.

Az áttérési különbözet meghatározása és megfelelő számviteli kezelése a folyamat egyik kulcskérdése. Érdemes ezért még a döntés előtt előzetes számítást készíteni a várható hatásáról.

Mi történik a devizás követelésekkel és kötelezettségekkel?

Külön figyelmet igényelnek azok a tételek, amelyek már az áttérés előtt is euróban vagy más devizában álltak fenn.

Egy euróban fennálló vevőkövetelés a forintalapú könyvelésben devizás tételnek minősül. Az euróalapú könyvvezetés megkezdése után ugyanez a követelés már a könyvvezetés pénznemében áll fenn.

Ez a különbség hatással lehet a későbbi árfolyamkülönbözetekre és az év végi átértékelésekre. Érdemes ezért a váltás előtt részletesen áttekinteni a társaság devizás követeléseit, kötelezettségeit, pénzeszközeit és finanszírozási struktúráját.

Milyen pénznemben kell teljesíteni az adókötelezettségeket?

A könyvvezetés pénznemét el kell választani az egyes adókötelezettségek teljesítésének pénznemétől.

Ha egy társaság euróban vezeti a könyveit, az egyes magyarországi adókötelezettségeit továbbra is az adott adónem szabályai szerint kell teljesítenie, ami a könyvvezetés pénznemétől eltérő pénznemet is jelenthet. Az adónemekre vonatkozó szabályokat ezért az áttérés során külön is meg kell vizsgálni.

Mire érdemes figyelni az áttérés előtt?

A döntés előtt érdemes megvizsgálni, hogy az euróalapú könyvvezetés jogilag és számvitelileg megvalósítható-e, és hogy valóban előnyös-e a társaság számára.

A vizsgálat kiterjedhet a bevételek és költségek pénznemére, a fennálló követelésekre és kötelezettségekre, a finanszírozás devizanemére, a várható áttérési különbözetre, a csoportszintű riportálási követelményekre, valamint a könyvelési és ERP-rendszer felkészültségére. Az előzetes elemzés segít időben feltárni a lehetséges számviteli vagy rendszerbeli kérdéseket.

Hogyan tudunk segíteni?

A megfelelő előkészítéssel végrehajtott áttérés jelentősen egyszerűsítheti egy euróalapú környezetben működő társaság pénzügyi folyamatait. A döntés előtt érdemes részletesen megvizsgálni a számviteli és adózási következményeket.

Szakértői csapatunk segít az áttérés feltételeinek felmérésében, a folyamat megtervezésében, az áttérési különbözet előzetes kiszámításában és a szükséges számviteli feladatok elvégzésében.

Segítsünk átgondolni a folyamatokat?

Kapcsolat:

Tamás Kovács
MD Hungary,
Partner


Kapcsolódó tartalom