A FEJLESZTÉSI TARTALÉK FOGALMA
A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao Tv.) 7.§ (1) f) pontja nevesíti a fejlesztési tartalékot, mely a törvény megfogalmazása szerint az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség összege.
A fejlesztési tartalék egy adóalap csökkentési lehetőség, amelyet a jogszabály nem kötelező jelleggel ír elő, hanem egy lehetőség, amellyel a vállalkozás saját döntése szerint élhet. Az adóalap-kedvezmény elsődleges célja a beruházások ösztönzése. Fejlesztési tartalék képzése során a vállalkozás saját tőkéjének elemei kerülnek átcsoportosításra egy későbbi beruházás megvalósításának finanszírozása érdekében.
A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó könyveiben az eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezetett összeget fejlesztési tartalékként mutassa ki.
Amennyiben a számviteli elszámolás nem történik meg, az adóalap csökkentés nem vehető igénybe.
Nem képezhet fejlesztési tartalékot az a szervezet, amely adólapját nem az általános szabályok szerint állapítja meg:
- alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, lakásszövetkezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény
- iskolaszövetkezet és közérdekű nyugdíjas szövetkezet
- MRP
- közhasznú nonprofit gazdasági társaság, szociális szövetkezet és vízitársulat
Ezenkívül nem képezhető fejlesztési tartalék a végelszámolás és felszámolás kezdő napját megelőzően lezárt adóévben, a végelszámolás és felszámolás alatt, illetve a megszűnés adóévében.
A fejlesztési tartalék felhasználható a lekötés adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházásokra. A Társasági adó törvény nem definiálja a beruházás fogalmát, így a Számviteli törvény előírásait szükséges figyelembe venni. A fejlesztési tartalék felhasználható bérelt eszközökön végzett beruházásokra is, továbbá használt eszköz beszerzésre is. Fontos megjegyezni, hogy az immateriális javak (pl. szoftver, ingatlanbérleti jog) beszerzése nem minősül beruházásnak, így ezen tételekre nem használható fel a fejlesztési tartalék.
KIVÉTELEK – MIKOR NEM HASZNÁLHATÓ FEL A FEJLESZTÉSI TARTALÉK?
- nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, vagy térítés nélkül átvett eszközök esetében
- illetve olyan tárgyi eszköz beszerzéssel kapcsolatban, amely eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést (kivéve műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény)
A fejlesztési tartalék felhasználásakor fontos, hogy ez a kedvezmény egyfajta előrehozott értékcsökkenésként működik, tehát üzembe helyezéskor a felhasznált fejlesztési tartalék összegével csökkenteni kell az eszköz társasági adó szerinti bekerülési értékét.
A FEL NEM HASZNÁLT FEJLESZTÉSI TARTALÉK – SZANKCIÓK
A képzett fejlesztési tartalékokat képzésük időrendjében szükséges feloldani. Amennyiben a vállalkozás a képzést követő negyedik adóév végéig nem használja fel a fejlesztési tartalékot beruházási célra, szankció illeti meg. A fel nem használt rész után a képzés éve szerinti adómértékkel szükséges kiszámítani az adót és az azzal összefüggő késedelmi pótlékot, melyet a negyedik adóévet követő adóév első hónapja utolsó napjáig kell megállapítani és befizetni, továbbá a következő társasági adó bevallásában feltüntetni.
Hasznosnak találta cikkünket? Olvasson tovább blogunkon!
A helyi iparűzési adó csökkentésének szabályai 2021 – KKV-k figyelem!
Transzferár-nyilvántartás – A kötelezettek köre, dokumentációk tartalma és a bírságok
Kapcsolat:
